perbeli cselekvőképesség: személy képessége arra, hogy peres félként bíróság elé álljon. Aki egyébként cselekvőképes, annak az ált. elv szerint perbeli cselekvőképessége is van. Aki a kánonjog ált. szabályai szerint cselekvőképtelen (nem rendelkezik értelme használatával), az a perben is cselekvőképtelen (97, 99.k.). - Akiket a CIC ált. szabályainak megfelelően a szerzők korlátozottan cselekvőképeseknek szoktak nevezni (így az eszük használatára már eljutott kiskorúak, valamint a gyengeelméjűek), azok a perben cselekvőképtelenek. A Codex ugyanis kimondja, hogy kiskorúak és eszük használatával nem rendelkezők, de általában a vagyonuk kezelésétől eltiltottak és a fogyatékos elméjűek is, a perben csak szüleik, gyámjaik ill. gondnokaik útján vehetnek részt (1478.k. 1. és 4.§). Ez alól az ált. elv alól maga a törvénykv. bizonyos kivételeket tesz: 1. Az eszük használatára eljutott kiskorúak (vagyis a 97.k. 2.§-ának vélelme szerint azok, akik 7 évesek elmúltak) lelki és lelkiekkel kapcsolatos ügyekben a szülők v. a gyám hozzájárulása nélkül is részt vehetnek, mégpedig akár felperesként, akár alperesként. - 2. Ha 14. életévüket betöltötték, az ilyen perekben személyesen cselekedhetnek, ez előtt a kor előtt viszont csak a bíró által kinevezett gondnok (1478.k. 3.§) útján. - 3. A vagyonuk kezelésétől eltiltottak és a fogyatékos elméjűek ugyan gondnokuk által vehetnek csak részt félként a perben, de büntetendő cselekményeikért v. a bíró utasítására személyesen állhatnak a bíróság elé (1478.k. 4.§). - Ha a bíró úgy találja, hogy a szülők, gyámok v. gondnokok nem tudják kellően védeni a kiskorúak (v. eszük használatával nem rendelkezők) jogait (vö. 99.k.), ill. hogy jogaik ütköznek a rájuk bízott személy jogaival, akkor ezeknek a személyeknek a bíró által kijelölt pergondnok útján kell részt venniük a perben (1478.k. 2.§). A világi hatóságtól kinevezett gyámot v. gondnokot az egyh. bíró is elfogadhatja, de előbb, ha lehet, ki kell kérnie a fél mpp-ének a véleményét. Ha ilyen gondnok nincs v. nem tűnik elfogadhatónak, a bírónak kell pergondnokot kijelölnie (1479.k.). - A jogi személyek törvényes képviselőjük útján vesznek részt a perben (1480.k. 1.§, vö. 118.k.). Ha nincs képviselő, v. van, de gondatlan, a fennhatósága alá tartozó jogi személyek nevében maga az →ordinárius cselekedhet személyesen v. más útján a perben (1480.k. 2.§). - Ha a ~gel nem rendelkező személy a fenti szabályok ellenére nem megfelelő szülő, gyám, gondnok, képviselő útján venne részt a perben, akkor az ítélet orvosolhatatlanul semmis lenne (1620.k. 5). Ezért a bírónak pergondnokot kell kineveznie a mellé a fél mellé, akinek értelme használata, elmeállapota terén komoly kétség merül fel. Ezt a →Rota Romana egyes ítéletei még akkor is szükségesnek mondják, ha az egyik fél értelmének használata képezi a per tárgyát, pl. egyes házassági perekben. E.P.

Erdő 2003:708.